Az őszinte és őszinte elme az ébredés alapja
A sok szútra olvasása, a jó beszéd és a buddhizmus sok ismerete még nem tesz valakit azonnal igazi gyakorlóvá. Még ha kifelé beszélünk is a Dharmáról, és megbeszéljük a bölcsességet, ha a belső elme nem egyenes és őszinte, az ébredés útja nem tud könnyen elmélyülni.
Ami a gyakorlatban számít, az az elme iránya. Ha a hírnév, a haszon vagy az elismertség vágya miatt tanulunk, könnyen következik az összehasonlítás és az elégedetlenség. Az az elme, amely azt mondja, hogy nagyobb vagyok, jobbak vagyunk, vagy több embernek kellene ismernie, távol áll a gyakorlás szabadságától.
Az egyenes és igaz elme akkor tárul fel, ha az élet, a szavak és a tettek nem mondanak ellent egymásnak. A becsületes élet, az őszinteség a számítások elé helyezése, a mások megtévesztése és a saját elménk indítékainak vizsgálata válik az ébredés alapjává.
Világi dolgokban számításra és tervezésre van szükség. De óvnunk kell az elmét, hogy a számítás ne folyjon át kapzsiságba és hazugságba. Fontos, hogy megfelelő eszközökkel keress, józanul használd a dolgokat, és ne hagyd, hogy az elméd elsötétüljön még a haszon közepette sem.
Ma vizsgálja meg, milyen elméből származik a tanulmánya és a munkája. Amikor az őszinte és derék elme válik a talajjal, a tudás is gyakorlattá válik, és az élet egy kicsit szabadabbá válik.
Mielőtt sokat tudna vagy jól beszélne, az őszinte és őszinte elme az első. Ha nem vonz minket a hírnév és a haszon, és egy irányba állítjuk az életet, a szavakat és a tetteket, a gyakorlat útja elmélyül.
