Ragyog, ha minden nap ápolják
A mai tanítás a Dhammapada rövid tanításával kezdődik. Ha nem olvassuk el, a Szentírás szavai feledésbe merülnek. Ha nem javítják, összedől egy ház. Ha nem mossák és ápolják, a test is homályossá válik. Az elme ugyanaz. Ha nem maradunk tisztában és nem gyakorolunk, a bölcsesség fénye fokozatosan elhalványul.
Gyakran úgy gondoljuk, hogy a gyakorlat csak egy nagy változás. A Szentírás azonban csak akkor marad bennünk, ha folyamatosan olvassuk és szívünkbe vésjük. Egy ház nincs kész egyszerűen azért, mert egyszer felépítették; ki kell javítanunk a szivárgó helyeket, és vigyáznunk kell arra, ami elöregedett. A test is nyugodt, ha mossák és ápolják.
Az elmével is foglalkozni kell minden nap. Amikor egy időre felhagyunk az elmével való törődéssel, és az ítélkezés és a megszokás visz bennünket, ami először egy kis homálynak tűnik, fokozatosan elfedi a bölcsességet. A tudatosság nem valami különleges napokra van fenntartva. Ez az elme apránkénti megtisztítása minden nap.
A szerzetes azt mondta, hogy a szentírás szavai rövidek és egyszerűek, de bennük láthatjuk, miért kell szorgalmasan gyakorolnunk. Az a szokás, hogy újra és újra olvasunk, emlékezünk, testet és elmét egyenesen tartjuk, és magunkat irányítjuk, fényessé teszi a bölcsességet.
Ma nézd meg életed azon helyeit, amelyek elhomályosodtak, mert nem törődtek velük. Nézze meg, van-e tanítás olvasni, szokást megjavítani, elmét megtisztítani, vagy bölcsességet felébreszteni. A mindennapi olvasás, a tisztítás és a tudatosság megőrzése a mai gyakorlat.
Amikor a Szentírást nem olvassák, elfelejtik. Ha egy házat nem javítanak meg, elöregszik. Ha a testtel és a lélekkel nem törődnek, elhomályosulnak. A bölcsesség fénye nem ragyog fel magától. Az olvasás, a tisztítás és a tudatosság napi gyakorlása kitisztítja az elmét.