Tartsa a középutat a hevességen és a gyengeségen túl
A szentírások arra tanítanak bennünket, hogy ne legyünk gőgösek a vakmerő pimaszság miatt, ne legyünk gyávák a gyengeség miatt, és hagyjuk el a hevességet és a gyengeséget, hogy bölcsen tartsuk a Középutat. Ez egy nagyon fontos szabvány a mindennapi életben való gyakorláshoz.
A hevesség nem igazi bátorság. Nem bölcs erő felemelni a hangunkat és lenyomni másokat, mert a harag és a büszkeség nincs ellenőrzés alatt. A gyakorlónak először nem más embereket kell irányítania, hanem a vágyat és a haragot saját elméjében.
Másrészt a gyengeség sem a helyes út. Ha nem tudjuk megmondani, mit kell mondanunk, és csak akkor bújunk el, amikor igazságos álláspontra van szükség, akkor azt is nehéz gyakorló hozzáállásnak nevezni. A szelídség nem gyávaság, és a bátorság nem erőszak.
A Középút nem mindkét oldal tehetetlen elkerülése. Bölcsesség, ha szükség esetén világosan beszélünk, miközben az érzelmek nem rángatják heves nyomás alá. Ez a tennivalók megtételének egyensúlya, miközben az elmét irányítjuk.
Ma ne hajoljunk se hevességre, se gyengeségre, hanem éljük meg a napot bölcs bátorsággal és szelíd középponttal.
A hevesség nem bátorság, a gyengeség pedig nem gyakorlat. Mondd ki, amit mondani kell, de ne erőlködj haraggal; légy gyengéd, de ne gyáva. Ma kérem, tartsa bölcsen a Középutat.
