Minden a feltételek szerint keletkezik és eltűnik
A mai tanítás a függő keletkezésről szól. A függő keletkezés azt jelenti, hogy semmi sem jön létre egyedül; sok ok, feltétel és kapcsolat találkozik, és minden egyes dologhoz vezet.
Egyetlen esemény sem jelenik meg egyszerűen véletlenül vagy magától. Egy ember egyetlen szava, egy érzés az elmében és egy előttünk kibontakozó esemény mind számtalan ok és feltétel működését foglalja magában. Tehát amikor egy jelenséget látunk, ahelyett, hogy rögzített szubsztanciaként ragadnánk meg, bölcsen meg kell vizsgálnunk, hogy milyen körülmények idézték elő azt.
A függő keletkezés elve nagyon mély, és pusztán gondolattal nem mérhető teljes mértékben. Nem mondhatjuk, hogy pusztán hamis, és nem is csak igaz. Nem mondhatjuk, hogy mindig ugyanaz marad, sem azt, hogy teljesen elszakadt és eltűnt.
Ennek az az oka, hogy minden világosan felmerül, mégsem van benne rögzített én-természet, amelyet megtarthatnánk. És bár valami eltűnni látszik, ha a körülmények folytatódnak, az áramlás ismét más formában megy tovább.
Ha valaki megsért egy álomban, abban a pillanatban egyértelműen feltámad a harag és a fájdalom. De amikor felébredek, tudom, hogy az egész jelenet egy álom műve volt. Ugyanígy életünkben nem csak a külső eseményeket kell megragadnunk és szenvednünk kell miattuk; azt is meg kell vizsgálnunk, hogy saját elménk hogyan fogadja és reagál azokra az eseményekre.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden az én hibám. Ez azt jelenti, hogy amikor valami megtörténik, ahelyett, hogy rögzített szubsztanciának tartanánk és gyűlölnénk vagy ragaszkodnánk hozzá, képesnek kell lennünk arra, hogy áramlásnak tekintsük, amely a feltételeknek megfelelően keletkezik és eltűnik.
Amikor helyesen látjuk a függő keletkezést, nem ragaszkodunk ahhoz, hogy „létezik”, és nem esünk bele a „nem létezik”-be. Tudni, hogy mi keletkezik, mi tűnik el, mi tűnik el, és hogy ennek közepette felvidítsuk az elmét, az gyakorlat.
Ma ne ítéljük meg túl gyorsan a dolgokat, hanem bölcsen figyeljük meg a feltételeken keresztül fakadó áramlást, és éljünk tudatossággal, semmint kötődéssel.
Semmi sem jön létre egyedül; minden a feltételeknek megfelelően alakul. Nem szabad tehát egyetlen eseményt sem rögzített szubsztanciaként felfognunk, hanem együtt kell néznünk a benne rejlő feltételeket és elménk mozgását. Éljünk ma inkább tudatossággal, mint ragaszkodással, és bölcsességgel, mint határozott ítélőképességgel.