A gyakorlás ösvénye a sötétségből a Fény felé emelkedik
A gyakorlás szakaszai a sötétségből a fény felé való felemelkedés folyamatának tekinthetők. Eleinte erős a vágy és a megkülönböztetés, így a test és az érzékek húznak bennünket. Ahogy az állandó gyakorlás elmélyül, fokozatosan megjelenik az elme, az együttérzés és a bölcsesség fénye.
Amikor az ember eléri a szív helyét, megnyílik az együttérzés és a szeretet. Magasabb helyeken több a fény, mint a sötétség. Még ha a teljes felébredés még messze van is, fontos észrevenni a sötétséget, és növelni a fényt.
Az, hogy tudom, hol van a színpadom, nem jelenti azt, hogy magamat hibáztatom. Csak ha tudom, hol vagyok most, tudom, merre kell tovább emelkednem.
Ma is ahelyett, hogy szemrehányást tennél magadnak, amiért sötétségben maradtál, folytasd az erőfeszítést, hogy egy lépést emelkedj a világosabb elme felé.
Amikor az ember eléri a szív helyét, megnyílik az együttérzés és a szeretet, és magasabb helyeken több a fény, mint a sötétség. Még ha a teljes felébredés még messze van is, fontos észrevenni a sötétséget, és növelni a fényt. Az, hogy tudom, hol tartok, nem önhibáztatás; megmutatja, merre emelkedjen tovább.
