Bízni a bennem lévő Buddha-természetben
Időnként kicsinek tartjuk magunkat. Azt gondoljuk, hogy "hiányos vagyok", "nem vagyok semmi különleges" vagy "nem vagyok nagy ember", és néha alázatnak tekintjük önmagunk ily módon való lealázását.
De a buddhista tanítás szerint minden lénynek Buddha-természete van, a Buddhává válás magva. Bennünk van egy eredetileg tiszta és teljes természet, melynek közvetlen meglátása és bízása a gyakorlás fontos kiindulópontjává válik.
Ez a bizalom különbözik az arroganciától. Nem az elme mondja: "Jobb vagyok, mint mások." Mély önbizalom ez, ami azt mondja: "Bentem is ott van a Buddha magva." Ez az az erő, amely visszatart bennünket attól, hogy értéktelennek tartsuk magunkat, segít mélyebben értékelni életünket, és arra késztet bennünket, hogy alaposabban műveljük szavainkat és tetteinket.
Ha azt gondoljuk, hogy Buddha jelen van bennünk, akkor egy szó, egy gondolat és egy cselekvés elkezd megváltozni. Csökkentjük a szégyenletes cselekedeteket, tartózkodunk olyan dolgoktól, amelyek mások kritikáját vonzzák, és még ha kapzsiság és harag támad is, megpróbáljuk visszafordítani az elmét.
Természetesen a Buddha-természet nem jelenti azt, hogy a szokások és a megpróbáltatások egyik napról a másikra eltűnnek. Még mindig hibázhatunk, dühösek lehetünk, és megráz a kapzsiság. De az a bizalom, hogy megvan bennünk a Buddhává válás magva, erővé válik, hogy minden alkalommal újra felálljunk.
Ma ne tekintsük értéktelennek magunkat, hanem bízzunk a bennünk rejlő tiszta természetben, és töltsük a napot azzal, hogy fokozatosan műveljük magunkat a nem szégyenletes gondolatokon, szavakon és cselekedeteinken keresztül.
Az alázatosság nem azt jelenti, hogy értéktelennek tekinted magad. Mindenkiben ott van a Buddha-természet, a Buddhává válás magva. Amikor ez a bizalom jelen van, a szavak és a tettek óvatosabbá válnak, és az élet egyenesebb irányba halad. Ma bízzunk a bennünk lévő tiszta természetben, és gondosan műveljük magunkat.