Kölcsöntesttel készült elme műve

A mai tanítás egy metaforával kezdődik, ami eszembe jutott, miközben egy templomi gyakorlóhelyet kölcsönöztek forgatási helyszínnek. A forgatócsoport kölcsönkéri a teret, előkészíti, forgatja, szerkeszti, és saját erőfeszítéseiből alkotást készít. A hely háttérré válik, de a munka befejezése attól függ, hogyan használják fel.

A testünk ilyen. Ez a test nem olyan tárgy, ami örökre a birtokomban van, mint egy ideiglenes használatra kölcsönzött gyakorlóhely. A test értékes. Ha egészségesek vagyunk, mozoghatunk, tanulhatunk, dolgozhatunk és gyakorolhatunk. De ha az elme csak a test alakjához vagy külső megjelenéséhez kötődik, könnyen elfelejthetjük a test megfelelő használatának módját.

Ez nem jelenti azt, hogy hanyagul kell bánnunk a testünkkel. Ahogy a forgatócsoport gondosan bánik a felszerelésével és a helyszínével, úgy nekünk is egészségesen kell vigyáznunk a testünkre és gondosan bánnunk vele. A lényeg azonban az, hogy mit teszünk ezen a testen keresztül. A dolog lényege, hogy a testet használjuk alapként az elme irányításához, a bölcsesség bővítéséhez és a gyakorlat elmélyítéséhez.

Egy jó munka nem csak jó háttérből készül. A felkészülésnek, az irányításnak és az őszinteségnek együtt kell jelen lennie. Az életünk ugyanaz. Aszerint, hogy nap mint nap milyen gondolatokat ápolunk, milyen szavakat mondunk, és milyen elmét csiszolunk, miközben kölcsönözzük a test hátterét, az elme munkája mássá válik.

Ma ne próbálj meg nem szeretni a testet, és ne ragaszkodj hozzá túlzottan. Egy időre kölcsönvett értékes gyakorlóhelyként törődj a testeddel, és vizsgáld meg azt is, milyen szellemi munkát végzel vele. Amikor az egészséges test és a helyes gyakorlat találkozik, a bölcsesség fokozatosan elmélyül.