A Buddha-természet sem nem növekszik, sem nem csökken

Ha sok minden marad ismeretlen, és az elme gyakran bizonytalan, könnyen azt gondolhatjuk, hogy az emberből hiányzik a felébredés lehetősége. Ezzel szemben a gyakorlatban szerzett különleges tapasztalatok vagy egy nehéz tanítás enyhe megértése után az ember azt gondolhatja, hogy újonnan sajátított el egy nagyobb természetet. Az ébredés azonban nem a hiányzó természet megteremtésének és hozzáfűzésének a munkája. Azt jelenti, hogy nem tudjuk, mi volt mindig is, és világosan felismerjük azt.

Ezt nem szabad úgy érteni, hogy nincs szükség erőfeszítésre. Még akkor is, ha a referencia hangmagassága állandó marad, a zene nem lesz hangolva, ha a hangszer nincs beállítva. Az a tanítás, hogy a Buddha-természet nem csökken, nem mentség a lustaságra; ez bátorítás, hogy ne adjuk fel, mert senki sincs elhagyva a kezdetektől fogva, és hogy folytassuk a művelődést.

Képzeljen el egy csendes zenei gyakorlótermet. Ha egy kezdő kihagy egy cselló hangot, a referencia hangmagasság nem csökken vagy tűnik el. Amikor a játék pontossá válik, a referencia hangmagasság nem lesz nagyobb. A hangmagasság olyan marad, amilyen; a játékos kinyitja a fülét, hallgat, és hangolásba hozza a húrt. Ha rossz, a játékos újra hallgat; dicsekvés nélkül, miután egy kicsit közelebb ér, a játékos ellazítja az egész testet, és újra meg újra hangol.

A gyakorlat ilyen. Még ha a kapzsiság, a harag és a káprázat elhomályosítja azt a képességünket, hogy felismerjük eredeti természetünket, a felébredés lehetősége nem tűnik el. Még ha a gyakorlat megtisztítja az elmét, akkor sem szerzünk új ént vagy lelket. Elengedjük azokat a mellékleteket, amelyek lefedtek minket, és tisztán látjuk azt, ami korábban nem volt látható.

Ezért ne döntsd úgy, hogy hiányos vagy. Ugyanakkor ne álljon meg azzal, hogy "eredetileg teljes vagyok, ezért nem kell tovább művelnem". A kisebbrendűség csökkenti a már meglévő lehetőséget, a büszkeség pedig megakadályozza, hogy lássuk a megmaradt felhőzetet. Engedd el mindkét végletet, és nyugodtan hangold a mai szavakat és tetteket.

A Buddha-természet nem egy tárgyat, amit birtokolok, vagy egy változatlan egyéni lelket. Nem fix dolog az "enyémnek" felfogni; rámutat az ébredés lehetőségére, amely mindenki számára nyitott, és a gyakorlaton és feltételeken keresztül feltárul. Ez nem bizonyíték arra, hogy jobb vagyok, mint mások, és nem is ítélet, hogy rosszabb vagyok. Ahogy a tudatosság elmélyül, az összehasonlítás csökken, és az együttérző cselekvés növekszik.

Ma hallgasd meg még egyszer az elme referenciahangját. Mielőtt megszólal, amikor feltámad a harag, állj meg; amikor a vágy az első, nézz a melletted lévő személyre; és ha nem tudod, tanulj újra őszintén. Az eredeti természetben bízni nem azt jelenti, hogy felemeljük magunkat, hanem azt, hogy feladás nélkül folyamatosan hangoljuk magunkat.