Még ha befejezetlen is, nem adom fel és szépen megfaragom.

Egy jógi a teljes megvilágosodásról álmodik. Azzal a komoly vággyal tanulok, hogy teljes mértékben megvalósítsam Buddha és a korábbi tanítók útját.

Ez a komolyság azonban néha türelmetlenséggé változhat. A gyakorlat világában is előfordul a „megvilágosodott vagyok” vagy „egy lépéssel előrébb vagyok” állítás illúziója, bár a teljes megvilágosodást még nem érték el. Ha a törvényről beszélünk, de a megvilágosodást hangsúlyozzuk tényleges elsajátítás nélkül, a tanulmányozás ismét az összehasonlítás és az arrogancia útján haladhat.

Az „Élet befejezetlen” című dal a spirituális gyakorlat metaforájaként is felfogható. Mindenki befejezetlen állapotban él. Még gyakorlóként is vannak olyan részek, amelyeket még nem finomítottak, vannak olyan részek, amelyeket nem ismer, és olyan részek, amelyeket felborul. A befejezetlenség azonban nem ok a feladásra, hanem arra, hogy őszintén haladjunk előre.

A befejezetlen embereknek egymásra kell támaszkodniuk és egymásra kell támaszkodniuk. Doban nem tökéletes emberek összejövetele, hanem olyan emberek köteléke, akik még hiányoznak, de nem akarnak lemaradni a közös útról. A magányos szívek egymásra támaszkodó, az erőt megosztó, mint a máglyagyújtás és a gyakorlás közötti kapcsolat a tanulás erősségévé válik.

Ne csalódj csak azért, mert még nincs kész. Csak annyit kell tenned, hogy felismered a hiányosságaidat, de ne add fel, és minden ma megtett lépésedet bevésd. Bár a befejezés távolinak tűnik, a mai őszinteség nem tűnik el. Még egy befejezetlen úton is szépen folytatódhat a gyakorlás.