A bölcsesség, mint gyógyszer a szenvedésekre

Egy jó orvos nem csak a felszínen megjelenő tüneteket csillapítja. Az orvos megkeresi, hol kezdődött a baj, és orvosolja az okát, hogy ne térjen vissza ugyanaz a fájdalom. A Tathágata ugyanígy vizsgálja a lények elméjét. A Tathágata nemcsak a szenvedés külső formáját látja, hanem azt is, hogyan keletkeznek a megpróbáltatások, és hogyan mozgatják meg az elmét.

A Gyógyító Buddha gyógyszere nem csak a test betegségeinek gyógymódjára vonatkozik. A bölcsesség Dharma-gyógyászatát szimbolizálja, amely a kapzsiságra, a haragra, a téveszmére és az ezekben rejlő tudatlanságra irányul. Ez a tanítás nem egyszerűen egy múló kényelmetlenséget takar; segít meglátnunk a gyökeret, ahonnan a szenvedés folyamatosan visszatér.

Amikor az elménk zaklatott, gyakran először megpróbáljuk megváltoztatni környezetünket vagy más embereket. Mégis, ha pusztán elfojtjuk a haragot anélkül, hogy látnánk az azt kiváltó ragaszkodást, egy hasonló esemény ismét megzavar majd bennünket. Ha egy vágyat kielégítünk anélkül, hogy megértenénk, miért nem érzi magát elégségesnek, hamarosan egy másik vágy következik. Az igazi lelki gyógyulás nem rejti el a szenvedést. Úgy kezdődik, hogy egyértelműen észreveszi azt a helyet, ahonnan a szenvedés származik.

A tathagatagarbháról és a Buddha-természetről szóló tanítások arra emlékeztetnek bennünket, hogy minden lénynek megvan a veleszületett képessége az ébredésre és a tisztánlátásra. A gyakorlat nem gyárt új fényerőt, és nem köti hozzánk. Ez az a folyamat, amikor észrevesszük és elengedjük azt, ami elhomályosítja a már meglévő világosságot, hogy a bölcsesség és az együttérzés nyilvánvalóvá váljon.

Ne döntsd el, hogy rossz ember vagy, pusztán azért, mert egy szenvedés jelent meg. A szenvedést sem szabad a káros viselkedés mentésére használni. A gyakorlás akkor kezdődik, amikor őszintén megnézzük, mi is történt. Nevezze meg az elme mozgását, és csendesen vizsgálja meg, mit próbál megragadni vagy eltolni. Az a bölcsesség, amely tisztán látja az okot, az első lépés az elmével annak gyökerénél való törődésben.

A Gyógyító Buddha tanítása nem korlátozódik a testi egészség kívánságára. A tudatlanság megvilágítására, a megpróbáltatásokkal való munkára és a minden lényben jelenlévő tiszta ébredési képesség felismerésére mutat. Ezen az úton a bölcsesség az a szem, amely tisztán látja az okokat, az együttérzés pedig a meleg kéz, amely vezet bennünket, hogy ne bélyegezzük magunkat vagy másokat gondatlanul betegnek.