Fedezze fel a Buddha-természetet, amely elhomályosult

Van egy hagyományos hasonlat, amelyben a tehén közönséges füvet eszik, tejet ad, és a gondos előkészítés ebből a tejből derített ghee-hez vezet. Amikor csak a füvet látjuk, nehéz felismerni azt a gazdag táplálékot, amely a folyamat során keletkezhet. Mégis megfelelő odafigyeléssel és erőfeszítéssel egy elsőre nem látható mélység tárul fel. Ugyanígy a hétköznapinak tűnő lények a gyakorlat és a bölcsesség által felfedhetik a bennük elfedett Buddha-természetet.

Állítólag a Sula-hegyen található vinī fa közönségesnek tűnik, miközben értékes gyógyászati ​​tulajdonságokkal rendelkezik. A külső megjelenés önmagában nem árulja el teljes értékét. Nekünk sem szabad a magunk vagy mások teljes értékét vagy lehetőségét a jelenleg megjelenített szokások és hibák alapján eldöntenünk. A megpróbáltatások olyan cselekedetekhez vezethetnek, amelyeket meg kell javítani, de ezek a szenvedések nem az egész embert érintik.

A sós tengerben természetes ízét megőrző csodálatos víz analógiája arra emlékeztet bennünket, hogy a megpróbáltatásokkal teli világban való élet nem teszi azonossá a Buddha-természetet a megpróbáltatásokkal. Még ha feltámad a harag és a vágy megrázza az elmét, a képesség, hogy észrevegyük, megforduljunk, és bölcsen és együttérzően cselekedjünk, nem tűnt el.

A földből, vízből, tűzből és szélből álló test szüntelenül változik. Nem kerülhetjük el a születés, az öregedés, a betegség és a halál mulandóságát. A Buddha-természet tanítása azonban arra kér bennünket, hogy a változó testet és érzelmeket ne úgy kezeljük, mint azok egészét, akik vagyunk. A Buddha-természet itt nem hoz létre változatlan személyes lelket vagy rögzített ént. Rámutat minden lény mélyreható képességére, hogy megvilágítsa a szenvedést, és az ébredés felé haladjon.

A gyakorlás tehát nem annak a munkája, hogy kívülről új fényt hozunk, és magunkhoz kapcsoljuk. A kapzsiság, a harag és a tévedés észrevételének és elengedésének munkája, amely elhomályosítja a már meglévő világosságot. Ahogy minden egyes burkolatot eltávolítanak, a bölcsesség és az együttérzés visszanyeri természetes irányát, nem pedig erőszakkal.

Ne nézz magadba, és ne kövesd azt a következtetést: „Én egyszerűen ilyen vagyok.” Ne nézz egy másik emberre és döntsd el: „Ez a személy soha nem változhat meg.” Ez nem jelenti a jogsértés figyelmen kívül hagyását vagy a felelősség elkerülését. Világosan kijavítjuk a káros magatartást, miközben emlékezünk arra, hogy minden lény megtartja az ébredési képességét. Ez a Buddha-természetben bízó magatartás.

Csendben figyelj meg egy nyomorúságot, amely ma felmerült az elmédben. Ne kösd hozzá az egész identitásodat. Nézze meg alatta azt a tudatosságot és egészséges szándékot, amely még mindig működik. A gyakorlat nem verseny, hogy megszerezzük azt, ami hiányzik; ez egy út annak eltávolítására, ami már itt is elhomályosítja a világosságot.