Amikor a szenvedés világosan látható, megjelenik a boldogsághoz vezető út
A buddhizmusban a szenvedést sokféle formában vizsgálják. Van a fájdalom szenvedése, a formációk szenvedése és a változás szenvedése; életünkben vannak olyan szenvedések, amelyeket nehéz elkerülni.
Ezek közül mindenki könnyen találkozik a test és a lélek szenvedésével. A test nem maradhat mindig egészséges; megbetegedhet vagy megsérülhet. Az elmét is megrázza a szomorúság, a harag, az ellenszenv és az, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk.
Amikor szenvedés merül fel, nem egyszerűen az számít, hogy homályosan nem szeretjük, vagy csak megpróbáljuk elkerülni. Először is helyesen kell ismernünk a szenvedést, majd meg kell vizsgálnunk, mi okozza ezt a szenvedést.
A buddhizmus központi tanítása, hogy ismerjük a szenvedést, ismerjük annak okát, tudjuk, hogy van megoldás, és közvetlenül gyakoroljuk a megoldás útját. A mindennapi élet problémái is világosabbá válnak, ha ebben a sorrendben látjuk őket.
Ha ma kellemetlen érzés jelenik meg testében vagy elméjében, nézze meg alaposan, keresse meg az okát, és próbáljon meg egy kis megoldást. A boldogság akkor jön közelebb, ha a megértés nem áll meg megértésben, hanem a helyes cselekvésben folytatódik.
A test és a lélek szenvedése mindenkit érint. Amikor a testünk beteg vagy megsérült, vagy ha az elme szomorú, dühös, vagy nem tudja úgy tenni a dolgokat, ahogy akarja, szenvedést érzünk. Ilyenkor ne csak a szenvedést kerüld; tudja, mi a fájdalmas, vizsgálja meg az okot, találjon módot a megoldására, és gyakorolja közvetlenül. Ily módon a szenvedés csökken, és a boldogság közelebb kerül.
