Nézze meg saját elméjét mások hibái előtt

Könnyen észrevesszük mások hibáit, hiányosságait. Ahogy megítéljük, miért beszélnek így, vagy miért vannak ilyen szokásaik, a rossz pontjaik hamar nagyobbnak tűnnek, mint a jók.

Az elme, amely folyamatosan keresi egy másik személy hibáit, nem áll meg az egyszerű megfigyelésnél. Ellenszenv, pletyka, összehasonlítás és ítélkezés következik, és ez a szokás sötét magként újra megnövekszik saját elménkben. A másokat rosszul látó szemek végül a saját elménket is durvává teszik.

A gyakorlás nem az a munka, hogy kiderítsük, mi a baj másokkal. Ez a saját elménk megvilágításának munkája. Ahogy a Seongcheol Keun Sunim tanította, mielőtt egy másik személy hibáit látnánk, látnunk kell a sajátunkat. Először is észre kell vennünk magunkban az ítéletet, a haragot és a felsőbbrendűség érzését.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy megtagadjuk annak felismerését, hogy mi a rossz. Ez azt jelenti, hogy mielőtt a belátás ellenszenvvé szilárdulna, meg kell vizsgálnunk, hogy saját elménk milyen szokást fejleszt. Ekkor a belátás bölcsességgé válik, és az elme egy kicsit szelídebbé válik.

Ma, ha valakinek a hibáját látja, ne azonnal fejezze ki szavakkal. Először nézd meg, mi mozog a saját elmédben. Amikor a hibákat kereső szemek befelé fordulnak, megnyílik a gyakorlás útja.