Mélyen bízva az eredetileg tiszta elmében
A mai tanítás azzal kezdődik, hogy hosszan keressük az egy mondatban rejlő mély jelentést. Mély elmével elhinni és megérteni, hogy ez mindig tiszta pont a bizalom felé, hogy az eredeti elme már bodhi. Ez nem egyszerűen felhívás a jó gondolatokra; ez az elme alapvető helyében való szilárd bizalom gyakorlata.
A mindennapi életben, amikor téveszmék, érzelmek és reakciók merülnek fel, gyorsan azt gondoljuk, hogy az elménk elhomályosult. De ahogy egyre elmélyül a bizalmunk abban, hogy az eredeti elme tiszta, fokozatosan belátjuk, hogy a múló gondolatok és helyzetek nem szennyezik be az elmét a gyökerénél. Olyan, mintha az ég nem tűnik el, ha egy felhő árnyéka átvonul rajta.
Ez a bizalom nem keletkezik könnyen. A szerzetes azt is mondta, hogy ez nagyon nehéz ügy a hétköznapi gyakorlók számára. Éppen ezért mélyebben és tisztábban kell tekintenünk eredeti természetünkbe, újra és újra meg kell vizsgálnunk, és fejlesztenünk kell az erőt, hogy bízzunk abban a helyben.
A nyílt térben nincs elöl vagy hátul, nincs észak vagy dél, és nincs hova visszavonulni. Amikor mélyen megbízunk az eredeti helyen, semmilyen helyzet nem tud kiszorítani minket a Dharmán kívülre. Az örömteli pillanatok és a nehéz reakciók felmerülő pillanatai ismét gyakorlási helynek tekinthetők.
Ma, bármilyen helyzet is adódik, próbáld meg nem feledkezni az eredeti elme tisztaságáról. Még ha nem is ébredtél fel teljesen, ha megbízol és minden tapasztalatot az eredeti természet helyéhez kapcsolódóan fogadsz, a gyakorlat és a boldogság ott nyílhat együtt.
Nem könnyű bízni abban, hogy az eredeti elme bodhi és tiszta, de ez a gyakorlat mély magja. Még akkor sem, ha gondolatok és reakciók merülnek fel, az elme gyökere nem foltos. Ahogy ez a bizalom elmélyül, minden helyzet a gyakorlás és a boldogság helyeként fogadható.
