Attól függ, hogyan állítja be az elméjét
Ahhoz, hogy a világon bármi megvalósuljon, először az elmét kell beállítani.
Ha valaki el akar érni valamit, akkor ezt a kívánságát mélyen a szívébe kell vésnie, és kitartóan dolgoznia kell. Egy múló kívánság, amelyre egy pillanatra gondolunk, majd elfelejtődik, és egy fogadalom, amelyet mélyen az elménkben tartunk és gyakorolunk a végsőkig, nem vezethet ugyanazt az eredményt.
Az ima ugyanaz.
Nem az a fontos, hogy egyszer vagy kétszer buzgó szívvel imádkozzunk, hanem az eszünk elvesztése nélkül folytassuk. Amikor az elme ingadozik, az ima is ingadozik; ha az elme szilárd, az ima erőre kap.
A gyakorlat is ilyen.
Buddha azt tanította, hogy mindenki rendelkezik Buddha-természettel, de nem mindenki válik azonnal Buddhává. Ez azért van így, mert a buddhasághoz vezető út attól is függ, hogyan állítja be valaki az elméjét.
"Bizonyára gyakorolni fogok, és bölcsességet szerezek." – Minden bizonnyal hasznára leszek az érző lényeknek. "Bizonyára a Buddha útját fogom követni."
Ha ez a fogadalom és törekvés szilárd, a gyakorlat megerősödik, és ahogy ez az erő felhalmozódik, az ember az ébredés felé halad.
Az Avatamszaka Szútra azt mondja: „Minden dolgot egyedül az elme alkot.” Ez azt jelenti, hogy mindent az elme teremt.
Amikor az elme gyenge, még az út is távolinak tűnik. Ha az elme erős, a nehézségeken is megtaláljuk az utat. Amikor az elme ingadozik, visszavonulunk az apró akadályok előtt; ha az elme szilárd, még a nagy megpróbáltatások is táplálékot jelentenek a gyakorláshoz.
Végül az ima elme, a gyakorlás elme, és a Buddhává válás is elme. A Buddhává váláshoz vezető út nincs valahol messze; attól függ, hogy éppen ebben a pillanatban milyen elmét hozunk elő.
Ezért mondták a régi mesterek:
"Az elme felkeltése maga a gyakorlat, és a gyakorlat maga az ébredés kezdete."
Ha komoly kívánságod van, ne engedd el a végéig. Ha a buddhaságra vágysz, ne veszítsd el a buddhaság elméjét.
Amikor az elme eldől, megnyílik az út; ha a fogadalom szilárd, a feltételek összeállnak; ha a törekvés folytatódik, végre megvalósul, amit kívánunk.
Az ima ereje az elméből fakad, és a gyakorlás ereje is az elméből. Ha nagy elmét szülünk, az élet is nagyobb lesz; amikor nagy fogadalmat teszünk, megnyílik az ébredés útja. Ezért nem a környezet a legfontosabb, hanem az, hogyan állítjuk be az elmét.
Ahhoz, hogy bármit is elérjünk, először az elmét kell beállítani. Egy átgondolt és elfelejtett múló kívánság különbözik egy mélyen az elmében őrzött és a végsőkig gyakorolt fogadalomtól. Az ima, a gyakorlás és a buddhaság mind erőt nyer az elméből.