Öröm és szeretet nő az elmébe tekintésből
Április 4. – Öröm és szeretet nő az elmébe nézésből
Örömmel és szeretettel kell élnünk. Még ha olyan emberek között élünk is, akiket nem szeretünk, ne veszítsük el bennünk a melegséget és az együttérzést, mint az emberek, akik fényt adnak a világnak.
De ez a fajta élet nem megy magától. Szükségünk van arra az erőfeszítésre, hogy csendesen magunkba nézzünk, és fokozatosan eltávolodjunk a félelemtől és a ragaszkodástól. Ha nem nézünk az elménkbe, az öröm nem tarthat sokáig, a szeretet és együttérzés pedig könnyen megrendül.
Az igazi boldogság nem azért jön el, mert minden külső körülmény kedvezővé vált. Mélyül, ahogy a belső élet tisztábbá válik. Csak ha a gyakorlók jól irányítják az elmét, és a Dharmára hagyatkoznak, akkor ismerik meg a békét és az örömet, amely nem ingadozik könnyen.
Ma ahelyett, hogy a külső körülmények rángatnának bennünket, először nézzünk csendben saját elménkre, és válasszuk a szeretetet az ellenszenv helyett, a békét a szorongás helyett, és engedjük el a ragaszkodást.
Az örömben és szeretetben megélt élet nem megy magától. Csak ha csendben magunkba nézünk, és megpróbálunk eltávolodni a félelemtől és a ragaszkodástól, csak akkor kezd növekedni az együttérzés és a béke. Ma inkább a saját elménket nézzük a külső körülmények helyett.
