Amit Olvasott, a Saját Elméjében Vizsgálja Meg
Amikor egy könyvben olvas az útról, megtudhatja, merre kell mennie. A szavakkal megismert út és a saját lábbal bejárt, megerősített út azonban nem ugyanaz. Ugyanez igaz az elme tanulmányozására is. Még ha sok jó szót ismer is, ha nem figyeli meg, mi történik valójában a saját elméjében, nehezen tudja megerősíteni az életében azt, amit megtanult.
A mai tanítás arra hívja Önt, hogy tekintsen vissza a szavakon keresztüli tanulás és a közvetlen gyakorlás közötti különbségre. Az írás értékes útmutató, amely megmutatja az irányt. Ezt az útmutatót azonban kézbe is kell vennie, és ténylegesen meg kell tennie egy lépést.
Üljön le egy pillanatra csendben. Amikor egy gondolat felmerül, vagy elméje elkalandozik valahova, vegye észre, mi ragadja magával. Nincs szükség arra, hogy erőltetve megállítsa a gondolatot, vagy hibáztassa magát amiatt, hogy felmerült. Az a pillanat, amikor észreveszi, és újra megvizsgálja, az a pillanat, amely a tanulmányát átviszi az életébe.
Más a szennyeződést leíró szavakat ismerni, mint észrevenni, hogy Önt magával ragadja a szennyeződés. Sietség nélkül figyelje meg elméjét úgy, ahogyan az most van, és a mai gyakorlaton keresztül erősítse meg a megtanult szavakat.
Az útról olvasni egy könyvben más, mint saját maga bejárni azt. Az elme tanulmányozása is ilyen — miután szavakon keresztül megértette, meg kell erősítenie azt a saját elméjében. Üljön le egy pillanatra, és figyelje meg a felmerülő gondolatokat, valamint azt, ahogyan elméjét magukkal ragadják. Ahelyett, hogy erőltetve elhessegetné őket, vagy hibáztatná magát, kezdje újra onnan, ahol észreveszi őket.
- Az útról olvasva kezdi.
- Saját lábával járva erősíti meg.
- Az elme munkája is lépésről lépésre halad.
- Amikor egy gondolat felmerül, észreveszi.
- Hibáztatás nélkül újra megnézi.