Ez a jelen pillanat gyakorlat

Amikor a halálra és a karmára gondolunk, az elme elnehezülhet. Ez a kérdés azonban nem csak egy távoli jövőre vonatkozik. Az elme, amellyel az utolsó pillanatban megállhatunk, mélyen kapcsolódik azokhoz a gondolatokhoz, szavakhoz és cselekedetekhez, amelyeket ma ismételünk.

A bűnbánat nem áll meg a múlt megbánásának érzésénél. A bűnbánat megélése azt jelenti, hogy most észreveszünk egy hibás szokást, abbahagyjuk, hogy ne mondjuk ki újra ugyanazokat a szavakat, és megváltoztatunk egy apró cselekedetet. Ha a jelen szokásai így változnak, akkor velük együtt változik a jövő iránya is.

Még az az elme is, amely áldásokat és érdemeket akar szerezni, újabb ragaszkodássá válik, ha túl szorosan fogjuk. Nem az számít, hogy mit nyerünk, hanem hogy a Buddha útjához közel választva itt, ezen a helyen. Ennek a jelen pillanatnak a helyes beállítása a nap gyakorlata, és minden nap gyakorlása bűnbánattá válik az egész életre.

Ebben a tanításban az a fontos, hogy ne kényszerítsd az elmét, hogy jobban nézzen ki, vagy hogy ne próbálj meg egyszerre változtatni. Először is figyeld meg, hol ragadt meg az elme, és onnantól válassz egy lépést egy egyenesebb irányba. A gyakorlat nem távoli különleges esemény; megjelenik a kifejezésekben, szavakban, ítéletekben és a napi gondban.