A reakciók csökkennek, ha az elme áramlását figyeljük
Saját elménk gondos megfigyelése a gyakorlás alapja. Képesnek kell lennünk arra, hogy észrevegyük, milyen gondolatok merülnek fel most, és hová áramlanak, hogy törődhessünk az elmével.
A gondolatok megállás nélkül mozognak. Nem az a probléma, hogy a gondolatok egyáltalán felmerülnek, hanem az, hogy azonnal reagálunk rájuk, döntéseket hozunk belőlük, és szavakká, tettekké alakítjuk őket.
Amikor úgy nézzük a gondolatokat, ahogy vannak, egy kis tér nyílik meg közöttük. Ezzel a térrel megállíthatjuk a sietős reakciót, és újra megnézhetjük, merre haladnak szavaink és tetteink.
A boldogság és a boldogtalanság szintén szorosan összefügg az elme áramlásával. Ha nem vesszük észre a gondolatainkat, a megszokás visz minket magával. De ha tudatosan figyelünk, akkor akár ugyanabban a helyzetben is más választást hozhatunk.
Ma figyeljük meg az elme áramlását úgy, ahogy van, és éljünk tudatos napot úgy, hogy egyszer megállunk, mielőtt reagálnánk.
Folyton felmerülnek a gondolatok, de ha azonnal követjük őket, szavaink és tetteink is elbizonytalanodnak. Amikor az elme áramlását úgy nézzük, ahogy van, tér jelenik meg a reakciók között. Legyen ma a tudatosság napja, figyelmesen figyeljük saját elménket.
