Örüljön Mások Örömének

Amikor valaki jó dolgot ér el, a szív nem csak egy irányba mozdul. Szeretne ünnepelni, mégis átfuthat a gondolat: „Én mit tettem?” A mai tanítás arra hívja Önt, hogy nézze meg azt az elmét, amely mások érdemének és boldogságának úgy örül, mintha a sajátja lenne.

A négy mérhetetlen elme négy tágas szívállapot: a szeretetteljes kedvesség, az együttérzés, az együttörvendezés és az egyenlelkűség. A szeretetteljes kedvesség minden lény boldogságát kívánja. Az együttérzés a szenvedéstől való megszabadulást kívánja. Az együttörvendezés együtt örül mások örömének és érdemének. Az egyenlelkűség egyenlő szemmel tekint minden dologra, anélkül, hogy a tetszés vagy nemtetszés felé hajolna. Ma az együttörvendezést vizsgálja meg közelebbről.

Vannak pillanatok, amikor mások jó sorsa úgy érződik, mintha csökkentené az Ön saját részét. Nem kell úgy tennie, mintha ez az érzés nem lenne jelen, és nem kell erőltetnie, hogy jó embernek mutatkozzon. Először vegye észre, hogy összehasonlító gondolat merült fel. Nézze meg azt is, hogy a „nekem kell lennem”, „nekem kell megkapnom” ragaszkodás szűkíti-e az elméjét.

Ha dicséri mások jó cselekedetét, attól az Ön saját jó cselekedete nem lesz kisebb. Amikor teljes szívvel osztozik valaki örömében, tágul az a tér, ahol Ön is örülni tud. Ezért az is gyakorlás, ha meleg szót szól, amikor meghallja mások sikerét. A mai tanítás által említett együttörvendezés az a hozzáállás, amely mások által felhalmozott érdemnek örül, ahelyett, hogy azt Önhöz nem tartozó dologként eltolná magától.

Természetesen ez a fajta szív nem mindig ébred könnyen. Ahelyett, hogy önmagát hibáztatná, amiért irigységet vagy mellőzöttség-érzést vesz észre, vegye észre ezt az érzést, és válassza újra az irányt. Ismerje el mások jó hírét, és folytassa azt a kis jót, amit tud tenni. Minél többször osztozik az örömben, annál inkább lazul, apránként, a „csak én” határa.

Ha ma jó hírt hall valakiről, álljon meg egy pillanatra. Rendben van, ha előbb összehasonlító gondolat merül fel. Miután megvizsgálta ezt a gondolatot, szóljon egy szót, amely valóban ünnepli a másik örömét.